Csokoládés-diós palacsinta – ínycsiklandóan hangzik, és a legtöbb ember rajong érte. A királyi édesség, a Gundel-palacsinta gyakran kerül a vasárnapi vagy ünnepi asztalokra.
Ám aki egy kicsit is szemfüles, abban felmerülhetett már a kérdés, hogy kiről nevezhették el a desszertet. Ki volt Gundel?
Gundel Károly
Gundel Károly budapesti születésű, 19-20. századi vendéglátós volt, aki modorával, vendégei iránti viselkedésével és a szakma iránti elkötelezettségével kitűnt a hazai vendéglátósok sorából.
1883. szeptember 23-án jött világra a fővárosban Gundel János és Kommer Anna Katalin Evelin gyermekeként. Édesapja maga is vendéglátásban tevékenykedett, az Erzsébet Királyné Szálloda, később pedig az István Főherczeg Szálloda tulajdonosaként. Közéleti tevékenységével szintén nevet szerzett magának.
Gundel életében meghatározó volt ez az alap. Apja szállodájában inaskodott, pikolóként és kenyeresfiúként is tevékenykedett. 1900-ban szerzett bizonyítványt a budapesti Kereskedelmi Akadémián, ezt követően pedig Svájc, Németország, Anglia, illetve Franciaország szállodáiban és vendéglőiben szívta magába a szakma gyakorlati ismereteit.
1906-ban előbbre lépett, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság tátralomnici és Csorba-tavi telepének szállodai titkára lett. Nem sok idő tellett bele, két évre rá elfoglalta az igazgatói széket.
Feleségét Tátralomnicon ismerte meg. 13 közös gyermekük született, akik az idők során 26 unokával örvendeztették meg őket, beleértve Bujtor István és Latinovits Zoltán színművészeket. Dédunokáinak egyike Gundel Takács Gábor sportriporter, műsorvezető.
1910-et írtak, amikor család Budapestre költözött, és Gundel átvette a Wampetics vendéglő működtetését. A hely nevét hamarosan Gundelre módosította. 13 gyermeke közül idővel többen is részt vettek a hely működtetésében. 1920-25-ig a Royal Szálló, 1927-től a Gellért Szálló éttermeit is vezette.
Gundel, akárcsak apja, részt vállalt a közéletben. Részese volt a Promontoria Borbevásárló Szövetség és a Vendéglősök Beszerző Csoportja alapításának, az Idegenforgalmi Szövetség elnöki tanácsának tagja volt, szerepet vállalt a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete működésében.
Gundel könyveket is írt a hazai gasztronómiáról, vendéglátásról, valamint szakácskönyvei is születtek. Néhány műve: Kis magyar szakácskönyv; A vendéglátás mestersége; A magyar konyha fejlődése.
A Gundel étterem
Az étterem kiemelkedett a fővárosi egységek sorából: nagyszerű üzletpolitika, magas színvonal és fantasztikus konyha jellemezte. Hamar a budapestiek egyik kedvenc helyévé vált.
Gundel Károly szívvel-lélekkel dolgozott azért, hogy vendégei kellemesen érezzék magukat. Nemcsak jó szakácsokat, hanem zenészeket és énekeseket is felvett. Lehetőséget nyújtott privát találkozók szervezésére is, akár külön teraszon.
Konyhájában 13 szakács sürgött-forgott és 52 pincér szolgált fel. További 40 alkalmazottat csak azért vett fel, hogy lessék a vendégek kényelmét.
A hagyományos magyar és francia ételeken túl az étteremnek több specialitása is volt: a borjúborda Gundel módra, Gundel-tokány, a Gellért-, a Liget- és a Gundel-saláták. Mindennek a koronája a Gundel-palacsinta volt, amelyet cukrozott narancshéjas, mazsolás és tejszínes-diós töltelékkel, tejszínes csokoládéöntettel tálaltak. A recept egyébként Márai Sándor feleségétől, Matzner Lolától származott.
Az 1920-as 1930-as évekre a Gundel nemzetközileg ismertté vált. Amikor 1937-ben III. Viktor Emánuel olasz király Magyarországra jött, a kormány Gundel Károlyt bízta meg a székesfehérvári bankett megrendezésével. Két évre rá a New York-i világkiállítás magyar pavilonjának is az övé volt a hivatalos étterme.
Sajnos a második világháború a Gundel éttermet sem kímélte, azt csak 1945 tavaszán nyithatták meg újra, ám 1949-ben államosították. Napjainkban a Gundel Zuglóban, a Gundel Károly út 4. szám alatt működik.
Kiről nevezték el a balatonfüredi Tagore sétányt?
Sokan ismerik a füredi sétány nevét, de nem sejtik, kiről nevezték el. A megfejtés a korábbi cikkünkben olvasható.
