Aki tudja is, hogy testvérek voltka, ritkán láthatta őket együtt. Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly, a három Gundel-unoka igaz történetét most sosem látott közös képekkel, videóval idézzük fel, de azt is eláruljuk, milyen filmekben dolgoztak együtt, és hogy Bujtor miért nem szeretett szavalni.

Ha azt mondjuk, Gundel, sokaknak a palacsinta és a legendás étterem jut eszükbe. Ha azt mondjuk, Latinovits Zoltán, akkor az Isten hozta, őrnagy úr, a versek, a színészkirály. Ha Bujtor Istvánt említjük, akkor a magyar Piedone, ötvös Csöpi óriás alakja jelenik meg előttünk, Sándor Mátyás zengő hangját halljuk. Ha Frenreisz Károlyt, akkor a Metro, a Skorpió, a magyar beatkorszak. Azt talán már kevesebben tudják, hogy ők hárman testvérek voltak, azt pedig talán még kevesebben, hogy Gundel-unokák. Ritkán látott közös fotókkal és videóval idézzük most fel történetüket.

Latinovits Zoltánékat elhagyta az édesapja
A színészkirály, Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9-én, ahogy ő mondta, Krúdy Gyula bácsi asztala fölött, nagyapja, Gundel Károly éttermében látta meg a napvilágot. Édesanyja Gundel-lány volt: Katalin. Zoltán születése után nem sokkal azonban férje elhagyta őket. Innen vezetett az út amásodik házassághoz, addig Zoltán édesanyja és nagyapja mellett cseperedett. Gundel Katalin 1941-ben ment újra férjhez, Frenreisz István kardiológushoz. Ebből a házasságból két fiú született. Előbb István 1942. május 5-én, majd Károly, ’46. június 8-án. Az ifjabbik Freinreisz Istvánból lett aztán Bujtor István. Első filmszerepe, a Karambol után a rendező, Máriássy Félix javasolta neki, hogy változtassa meg a nevét valami egyszerűbbre.

Latinovits Bujtort Nagy öcsinek hívta, ahogy az egy 1966-os közös tévéinterjújukból is kiderült, amelyben ők ketten, valamint Frenreisz Károly is részt vett. A felvétel végén a három Gundel-unoka közösen dalra is fakadt:

Latinovits nem csak a színpadon és a filmvásznon volt tehetséges. 1951-től NB I-es (tartalék) játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, de vitorlásversenyzőként is megállt a helyét. Milyen érdekes, Bujtor Istvánnak is nagy szenvedélye lett a vitorlázás aztán. Emellett persze már az egyetem alatt is szavalt, végül 1956-ban segédszínésznek szerződött Debrecenbe, 1959-ben pedig jött a filmezés. Érdekesség: Örkény István Tóték című regényét színházban és filmen is életre keltette, Az Utazás a koponyám körül című filmadaptációjáért pedig a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon eki ítélték a legjobb férfi színésznek járó díjat. Latinovits forgatott megyénkben is, Az öreg című film jeleneteit vették itt fel.

Latinovits Zoltán és Bujtor István közös filmjei
Csend és kiáltás (1968): Jancsó Miklós drámájában Latinovits Zoltán Kémerit alakította, míg Bujtor István Kovács II.-t.
A dunai hajós (1975): A Jules Verne regénye alapján készült kalandfilmet Markos Miklós rendezte, Miklós Markos rendezésében. Latinovits Monseniur Borist, Bujtor pedig Ivan Strigát játszotta.
A Pendragon legenda (1974): Révész György Szerb Antal regényét álmodta filmvászonra, Latinovits Dr. Bátky Jánost, Bujtor George Maloney-t alakította.
Egri csillagok (1968): Várkonyi Zoltán örökbecsű Gárdonyi-feldolgozásában LatinovitsVarsányi Imre szerepében, Bujtor pedig kovácsként volt látható.
Érdekesség: Zoltán és Károly is szerepelt közös filmben: az 1967-es Mélyrétegben.

„Mint Zoli, senki sem tud szavalni”
1991-ben a 24 Órának annak apropóján nyilatkozott Bujtor István, hogy a tatabányai színházban bemutatták az általa rendezett Mary, Mary című darabot. Akkor arról mesélt, hogy érzékeny, sebezhető ember, hogy imád vitorlázni, versenyezni, ahogy olvad a hó, már indul is a vízre. Testvéréről is vallott:

Nagyon szeretem a verseket. Mégis van bennem gátlás, a bátyám, Latinovits Zoltán miatt, s ezért nagyonn magasra állítottam a mércét. Mégsem mondok szívesen verset, mert bennem van az az érzés, hogy úgy, mint Zoli, senki sem tud szavalni. Én sem …
1996-ban is visszatért Komárom-Esztergomba, akkor a saját maga által írt és rendezett Rejtő-adaptáció miatt, amit Komáromban is forgattak, és maiben egyébként Frenreisz is kapott egy zenész szerepet.

Frenreisz Károly és a popszakma, meg a Bujtor-filmek
Károly itt ott volt azon a híres, 1981-es tatai zenésztalálkozón, ahol lényegében kettészakadt a magyar popszakma. Bujtor Istvánnal pedig zeneszerzőként is sokat dolgozott együtt, aCsak semmi pánik (1982), Az elvarázsolt dollár (1985) és a Hamis a baba (1991) Ötvös Csöpi-filmek zenéjét is neki köszönhetjük, de az előbb említett Három testőr Afrikában, majd a 2000 után feltámasztott Ötvös Csöpi-univerzum két darabjában, a Zsaruvér és csigavér első és második részében is közreműködött.

Balatonszemes őrzi két testvér örök álmát
A három testvér közül ma már csak a Kossuth-díjas Frenreisz Károly él. Latinovits Zoltán halála máig nem teljesen tisztázott. Ami biztos: vonatgázolásban hunyt el 1976. június 6-án Balatonszemesen. 2009. szeptember 25-én követte őt Bujtor István, miután július utolsó napján rosszul lett és kórházba került. Mindketten a balatonszemesi temetben nyugszanak.