1894 – Wampetics a Gundel elődje
Ismerje meg Wampetics Ferenc étterem forradalmát a millennium idején Wampetics, a millennium kiállítás miatt nagy jövőt látott a helyben. A sikeres vállalkozás pár év alatt kinőtte a régi falakat, így 1894-ben Wampetics Ferenc a saját költségén új, neoreneszánsz éttermet emeltetett Bauer Ervin tervei alapján. Földszintjét vonalazás élénkíti, az ablaknyílások ívét pedig szabályos köveket imitáló úgynevezett kváderezés követi.
A nagytermet az emeleten alakították ki, amelynek a jelentőségét a homlokzaton a közös mezőbe foglalt díszes ikerablakok jelzik. Kötényükben reneszánsz bábkorlát fut végig, a nyílások fölött pedig növényi díszek borították be a homlokzatot, egészen a fő párkányig. Az épület közepén kissé előre lepő kiszögellést – úgynevezett rizalitot – egy díszes manzárdtető is hangsúlyozza.
A Wampetics név fogalommá vált Budapesten, ugyanis híres írók, politikusok és művészek törzshelye lett az orfeumi dalokban is meg énekelt vendéglátóhely. A Wampetics név hamar fogalommá vált Pesten; az egyik legnépszerűbb, orfeumi dalban is említett vacsorázó hely lett. Híres művészek kedvelt helyévé vált, irodalmárok, politikusok asztaltársaságai jártnak a vendéglőbe. Vendégei így beszéltek róla: „Aki ad magára, az itt foglal asztalt…” A belvárosból omnibusz szállította ki a vendégeket, akiket vidám muzsikaszó fogadott. Az akkori életérzést érzékletesen ragadja meg Zerkovitz Béla Csókos asszony című nagysikerű operettjében a mindenki által ismert, Éjjel az omnibusz tetején című sláger, amelyben a Liget hangulatát felidézve az is elhangzik: A Wampeticsben banda játszott”. De népszerű volt a „Wampeticsba járok vacsorázni és hallgatom a katonazenét” című orfeumdal is.
Wampetics Ferenc több mint húsz év után vonult nyugdíjba, utódjául pedig Gundel Károlyt választotta.
1910-ben a Gundel Károly dinasztia vette át az étterem irányítását, melynek a végtelen vendégszeretetből fakadó sikertörténete máig tart.